Vacsora közben megnéztünk egy unalmas filmet. Csak az időnket vesztegettük.
Késő éjjel van. A tusoláson már túl vagyunk. A szennyes edényeket is elmostam, nem szeretem piszkosan ott hagyni a mosogatóban. Reggel szeretek úgy kimenni a konyhába, hogy minden tiszta.
Ő főz, én mosogatok. Így szoktuk. Meg sem kellett beszélnünk, jött magától.
Fekszünk az ágyban, és a kedvenc könyvünket olvassuk. A lapok zörgésén túl csak a légvételünk hallatszik. Néha egymásra pillantunk, ilyenkor mindketten szélesen elmosolyodunk. Az arca csak úgy ragyog.
Elálmosodik, leteszi a könyvet. Felém fordul, megcsókol, jó éjszakát kívánunk egymásnak. Én tovább olvasok, de két perc múlva azon kapom magam, hogy őt nézem. Nem tudok betelni a látvánnyal. Annyira szép, hogy nem találok rá szavakat.
Szerencsésnek érzem magam.
Becsukom a regényt, lekapcsolom a villanyt. Közelebb bújok hozzá, szorosan magamhoz ölelem, miközben arra gondolok, hogy fantasztikus érzés vele élni.
Nyugodt álomba merülök.
ÖSSZETARTOZÁS 